A fiatalok és a nők nem hagyják magukat! – Agrárakadémia (MIET) és Önkormányzati szeminárium (Nőszervezet)

Fiatalok dobbantottak

Birtalan István MIET elnök és Joó Andrea

Birtalan István MIET elnök és Joó Andrea

És mégis vannak fiatalok, akik nemcsak a londoni munkavállalásban látják az egyetlen lehetőséget…, na jó, talán alternatívát. De, és itt ez a DE nagyon fontos, érdeklődésük az itthoni vállalkozási lehetőségek iránt arról győz meg, hogy mielőtt vagy miután külföldön próbálnának szerencsét, kies hazánk tájain is szétnéznek! Szombaton, február 27-én, Gernyeszegen több mint 80 fiatal gyűlt össze a Maros megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács (MIET) által meghirdetett úgynevezett Agrárkonferencián. Bátor és bölcs kezdeményezésként értékelem az ifjabb Birtalan István új MIET elnök és csapata kezdeményezését, a 21 éves srác és a vel egykorú csajok-srácok úgy gondolták, hogy meg kellene kérdezni a szakmát arról, hogy milyen vidékfejlesztési és gazdaprogramok, pályázatok elérhetők azoknak a vállalkozó kedvű vidéki fiataloknak, akik dacára a romániai bürokrácia útvesztőinek megpróbálnák kamatoztatni kedvüket, ambícióikat és a kínálkozó helyi adottságokat. Egész Maros megyéből, Sóváradtól-Mezőbodonig, Mezőpanittól-Sámsondig, mindenhonnan érkeztek a Fehér Ló panzió nagytermében megszervezett szakmai tanácskozásra. Meghívtak szakpolitikusokat, hatósági embereket, hitelintézmények képviselőit, olyanokat akik érdemben tudnak ötleteket adni és konkrét kérdésekre pontos válaszokat adni. A rendezvény hiánypótlónak is bizonyult, mert a fiatalok mellett több helyről idősebb, tapasztaltabb gazdák és vállalkozók is megjelentek.

Köszönettel nyugtázom, hogy kakukktojásként engem is meghívtak a rendezvényre. Köszöntőmben megkockáztattam a következő gondolatsort:

miet1Úgy vélem 25 év után érthető, hogy az idősebb generáció némileg belefásult a jólétre várakozásban, a fiatalok pedig természetük szerint türelmetlenek, ezért ha itthon nem körvonalazódik kiszámítható jövő, inkább nyakukba veszik a nagyvilágot és a mesékből ismerős kisebbik fiú kacérságával külföldön keresik a jobblétet. Sokan abban reménykedünk, hogy eltelik egy kis idő, majd úgyis hazajönnek. Kétségeim vannak efelől, mert az a tapasztalatom, hogy azoknak a fiataloknak, akik külföldre költöznek hirtelen az ölükbe hull a jövő… folyamatábrája, vagy algoritmusa. Ez a nagy különbség! Nem a puszta, pillanatnyi jólét a nagy meglepetés és kísértés, hanem a jövő folyamatábrája. Egy olyan kiszámítható lépéssorozatot felvázoló tervrajz, amelyik egyrészt segít eligazodni, betájolni, hogy hol is tartanak abban a pillanatban, és az, hogy vannak újabb lépési lehetőségek, alternatívák, melyek folyamatábrán kiszámíthatóan és megtervezhetően fejlődési lehetőségeket kínálnak. Úgy vélem, ez a nagy varázslat! A kiszámítható jövőkép.

Itthon nem hull az ölünkbe, de okos hozzáállással megtanulható a tervezés, a jövő megfogalmazása, mert lehetőségek vannak. Az ilyen rendezvények, mint a MIET Agrárakadémiája lehetőséget kínál arra, hogy tanuljuk a jövőtervezést, a jövő folyamatábrájának felvázolását. Kevéssel több energiát és nagyobb adag bátorságot kell hozzárendelni, de itthon is lehet.

Nagyon szerettem, hogy ezt a kedvet huszonéves, nagyon fiatal srácok és csajok hangolták! Hajrá, MIET!

Nőszervezeti önkormányzati képzés, avagy a nők nem hagyják magukat

noszervezeti_kepzes1Ugyancsak szombaton, egy órával később vette kezdetét a Maros megyei Nőszervezet szervezésében az önkormányzati szakmai képzés, melyre olyan hölgyek kaptak meghívást, akik jelenleg is önkormányzati tisztséget töltenek be (tanácsos, polgármester, alpolgármester), vagy a június 5-i választásokon mandátumért szállnak versenybe. Merthogy, manapság az önkormányzatiság igenis felkészülést igényel, nem olyan magától értetődő, hogy szavazunk, bizottsági tagként részt veszünk a határozatok előkészítésében. Felelősséggel jár – egyre nagyobb felelősséggel! – és morális értelemben is nagy kihívás, hiszen a választói bizalommal visszaélni nagy bűnnek számít. A büntetést pedig már ismerjük.

Csép Évan Andrea, nőszervezeti elnök egész napos szemináriumot szervezett, komoly és hiteles önkormányzati szakértők és képviselők bevonásával. Nagy Zsigmond alispán, aki hosszú éveken át önkormányzati jegyzőként dolgozott, rendkívül szakavatott tudora az önkormányzati jogszabályok szövevényes világának. Bíró Rózália szenátor, több mandátumon át Nagyvárad alpolgármesteri tisztségét töltötte be, ennek megfelelően rendkívül sok gyakorlatias tapasztalatot tud megosztani. De a szilágybagosi Marina Ida Magdolna polgármester asszony is gyakorlatias tanácsokkal vértezhette fel a több mint 20 Maros megyei hölgyet. És persze, ha már kampányévben vagyunk, akkor a kampánykommunikációs képzés sem maradhatott el.

Köszönettel nyugtázom, hogy meghívást kaptam erre a rendezvényre is. Köszöntőmben a jövőkép megfogalmazását illető, aktuálisan egyre inkább foglalkoztató kérdésben fogalmaztam meg itt is néhány gondolatot.

Az utóbbi két hónapban egy folyamatban levő konzultációs körút keretében sikerült végigjárnom Maros megye minden olyan önkormányzatát, ahol magyar közösségek élnek, és a június 5-i választásokon listákat indítunk. Határozott elképzelésem az, hogy azokban a községekben, ahol működik Nőszervezet (és ifjúsági szervezet!), a listákon bejutó helyeken kerítsünk el helyeket, melyekre az illető szervezet nevezne meg jelöltet. Remélem sikerül erről az elképzelésről a Területi Képviselők Tanácsát is meggyőzni. Mert fontosnak tartom a hölgyek bevonását az önkormányzati folyamatokba.

Ugyanis, konzultációm során arra a következtetésre jutottam, hogy az elmúlt két és fél évtizedben sikerült az egyről a kettőre jutni a legtöbb községben, városban – vagyis az infrastruktúrát, az utakat, utcákat és közművesítési hálózatokat pontra tenni –, vagyis az élhető település jövője megvan alapozva. A jövőkép megfogalmazása várat magára – el kellene dönteni, hogy a különböző települések és térségek milyen fejlesztési irányba fordulnak. Ez a nehezebb feladat – itt lesz szükség sok türelemre, odafigyelésre, a kapkodás helyett következetes és tudatos tervezésre, lépésről lépésre haladó munkára, építkezésre. Vannak vidékek, ahol a fejlesztési stratégiákat nem azért fogalmazták meg, mert ez alapvető feltétele a LEADER programok bonyolításának, hanem azért mert következetes és tudatos építkezésre hangoltak…, helyesen! De sok olyan vidék van, ahol ez még nem történt meg és nincs települési szintekre bontva a stratégia.

Úgy gondolom, hogy a nők (vagy, mielőtt a szabadelvűek nekem esnének: a legtöbb nő) anyának kódolva érkezett a világba. Nos, az anyák natív bölcsessége pontosan tudja, hogy a csecsemőből felnőtté válás egy hosszas folyamat, s ahhoz hogy jól sikerüljön, türelemmel okos élettervet kell lépésről lépésre végigjárni. Ebben a lélektani vonatkozásban (is!) fontosnak tartom a hölgyek részvételét az önkormányzati folyamatokban.  

Szólj hozzá