A nagy tettekhez fel kell nőni

foto1

Soós Zoltán kollégámmal helyeztük el az RMDSZ megyei szervezetének kegyeleti koszorúját

Az elmúlt szombaton a nyárádmagyarosi önkormányzatnak köszönhetően ismét több százan gyűltünk össze a Nyárádselye fölötti magaslaton, a Bekecs tetőn. Évek óta kijárok az október elején szervezett rendhagyó ünnepségre és örömmel tapasztalom, hogy évről-évre mind többen és többen vagyunk. Nem csodálkozom – hiszen varázslatos, kultikus hely. Gyönyörű a kilátás – a Maros-, a Nyárád- és a Kis-Küküllő mente egységes tájképpé fűződik össze. A természet bűbájos önkitárulkozása – amerre a szem ellát, magaslatok, patak- és folyók által mélyített völgyek, erdők, gyümölcsösök és gondosan művelt dűlők, szántók, kaszálók és legelők. Tizenegy éve nemzeti zarándoklatunkat egyetlen esőfelhő sem zavarta még, csak a gyönyörűségtől összegyűlt könnyek fátyla homályosítja a kilátást – önvizsgálatra és BELÁTÁSRA késztetve. Mert szépséges otthonunk és szülőföldünk tárulkozik ki előttünk! Az a világ, melyet őseinktől örököltünk – az a világ, amely nemcsak vérzivataros múltunk emlékét őrzi, hanem JÖVŐNKNEK is otthona és záloga.

Ezen a rendhagyó ünnepségen a lármafát is megszoktuk gyújtani. Azt a füst- és fényjelt, melyet egykoron a gyepűjüket, földjüket, otthonukat védő éber székelyek gyújtottak meg, a közelgő veszélyt jelezve. Ez a lármafa, ma az ÉBERSÉG, JÓZANSÁG, EGYMÁSRA FIGYELÉS, ÁLDOZATRA KÉSZSÉG jelképe.

A magyar Golgota, az aradi vesztőhely is egy olyan magaslata történelmünknek, mint a Bekecs tető, ahol közelebb vagyunk a ragyogó napsütéstől bearanyozott tiszta kék éghez, mint a gyarlóságtól szennyezett levegőjű völgyekhez. A magyar Golgota is egy olyan magaslat, ahonnan tisztább a kilátás és térdre kényszerít a belátás. Az a magaslat, ahol a bitófák, mint a lármafák, jelt adnak – éberségre, józanságra és felelősségvállalásra késztetnek.

foto2

Megemlékező rendezvényünket dr. Zsigmond Barna, Magyarország csíkszeredai főkonzulja is megtisztelte jelenlétével (középen); első alkalom, amikor a magyar politikai szervezetek együtt emlékeznek (jobb oldalon Bíró Zsolt az MPP országos elnöke)

Ma, a székely gyepűvédő lármafák és az aradi bitófák az ÖSSZEFOGÁS jelképei. A láncszerűen, egymás után meggyújtott füst- és tűzjelek az EGYMÁSRA FIGYELÉS józanságát és bölcsességét idézik. Arról tanúskodnak, hogy a magyarságnak az egészséges bölcsesség alapján szervezett ÖSSZEFOGÁS szavatol kiszámítható és tartós jövőt!

Oldott kéve voltunk eddig – önös érdekeink széthullt, rendezetlen kalász-halmaza. Egyenként értékesek ugyan, de egymás nélkül erőtlenek, kiszolgáltatottak. Csak éberség és felelősségtudat kell ahhoz, hogy bölcs döntést hozzunk, összegyűjtsük maradékainkat, kévébe kössük értékeinket és együtt legyünk erősek. Ezért fontos történelmünk magaslatait megmászni, a Bekecs és Arad csúcsairól körbetekinteni. Hiszen a tiszta kék éghez közel, a kilátó magaslatáról belátva a ránk bízott gazdagságot jutunk el arra a bölcsességre melynek szellemében annyi idő után ma ÖSSZEFOGTUNK és ebben az összefogásban ÚJRA TUDJUK FOGALMAZNI kiszámítható és tartós jövőnket.

Egyenként is értékesek vagyunk – az elmúlt huszonöt év azt is bizonyítja, hogy kalászonként, egyénenként, civilként, pártonként is van tudásunk és értékünk, de az is bebizonyosodott, hogy CSAK EGYÜTT, KÉVÉBE KÖTVE VAGYUNK ERŐSEK! Ezen a magaslaton állva, ezt kell ma meglássuk; ezt kell tudatosítsuk!

foto3

Sokan voltunk! Az összefogás meggyőző, a marosvásárhelyiek több százan gyűltek össze a postaréti obeliszknél. Jövőben még többen kell lennünk ahhoz, hogy megnyerjük az önkormányzati választásokat!

A Bekecs tetejéről a völgyekbe nézve nemcsak a gyönyörűség tölt el, hanem annak felismerése és belátása is, hogy mennyi őrizni valónk, és mennyi dolgunk van! Itt, a székely vértanúk obeliszkjénél is ez tudatosul bennünk: Marosvásárhelyen sok dolgunk van! Mert Marosvásárhely kulturális szempontból szép és gazdag város – múltja is, jelene is értékeket halmoz; Marosvásárhely komoly gazdasági és turisztikai adottságokkal rendelkezik; Marosvásárhely potenciálisan egy élhető város, Székelyföld legfontosabb városa – valóban kulturális és regionális fővárosnak predestinált. De, Marosvásárhely oldott kéve, rendezetlen kalászhalmaz. Ahhoz, hogy kévébe kössük, VÁLTOZÁSRA van szükség!

A magyarság összefogása a folyamat kezdete – felébredtünk, rendezzük sorainkat, erős kéve kötelékbe kötjük kalászainkat, arra készülünk, hogy 2016-2020 között között mi, öntudatra ébredt polgárok közössége, vezessük a várost. 1848-ban is a magyar öntudat szikrája lobbantotta lángra azt a szabadságharcot, mely nemcsak a nemzeti öntudatot fogalmazta újra, hanem az államigazgatási rendszert is. Legyünk büszkék arra, hogy az újratervezett, modern Európa a magyar reformkorba erősítette meg gyökereit. Erre büszkék lehetünk! – ez ma, Marosvásárhelyen, ismét kihívás és történelmi lehetőség!

12162099_10153379753458138_289734074_oA nagy tettekhez fel kell nőni! Bízom abban, hogy október 11-én, az előválasztáson, majd ezt követően a jövő júniusig terjedő felkészülési időszakban  magunknak és másoknak is azt fogjuk bebizonyítani, hogy felnőttünk, tisztán látunk, kévébe kötve erősek vagyunk! Itt és most szívjuk tele magunkat tiszta szellemmel – a Bekecs és Arad szelleme késztessen józan belátásra! – ne adjuk fel, erősödjünk meg az összefogásban, kezdjünk új fejezetet Marosvásárhely történelmében!

(Elhangzott a marosvásárhelyi Postaréten, 2015. október 6-án.)

 

Szólj hozzá