Kampánynapló XIII. – 2016. március 17, Görgényüvegcsűr

Jegyzőkönyv nyilvántartó füzet 1990-től datálva

uvegcsur3Majdhogynem áhítattal lapoztuk fel az 1990-től datált jegyzőkönyvet – 26 évvel korábbi gyűlések nyomát őrzi! –, de miután elmúlt az első sokkhatás ünneprontó gondolatok törtek rám: szép, hogy őrzik a találkozók, gyűlések emlékét, de miért nem telt be a regiszter? Mégiscsak 26 év röppent el, az RMDSZ tevékenysége pedig belefér egy 100 oldalas nyilvántartóba? – Elégedetlen vagyok, pedig van ahol már rég nem vezetnek semmiféle jegyzőkönyvet (Vámosgálfalván láttam még hasonlót!) – jó hogy legalább ennyi feljegyzés megmarad a kor falán.

Tény az, hogy az üvegcsűri találkozónkon több szó esett a Nőszervezet tevékenységéről, mint a helyi RMDSZ munkájáról. Merthogy a két éve alakult társszervezethez majdnem első perctől csatlakoztak az üvegcsűri asszonyok, azóta pedig kézbe vették a társadalomszervező feladatokat, sikerült újrahangolni a közösségi életet. Emlékszem, egy évvel ezelőtt Kiss Tibor – az RMDSZ helyi elnöke, a község alpolgármestere – könnybe lábadt szemekkel ismerte el és köszönte meg az asszonyoknak, hogy felkarolták az RMDSZ-t, a keretet feltöltötték tevékenységgel. Szakmai képzéseket szerveztek a Munkakamarával közösen – uvegcsur1vannak olyan hölgyek, akik ténylegesen átképezték magukat és azóta magánvállalkozóként működnek! –, államtitkárokat hívtak meg tovabb…

Kampánynapló XII. – 2016. március 16, Mezőzáh

2008-ban jelöltlista sem volt, de az idén két mandátum megszerzését tűzik ki célul!

Az egyik helyi (román!) vendéglős adott helyet a 14 fős tanácskozásnak. Köszönet érte!

Az egyik helyi (román!) vendéglős adott helyet a 14 fős tanácskozásnak. Köszönet érte!

Lakó Jenő református lelkipásztor, mint a záhi magyar közösség szószólója, ismertette határozott közéleti tervüket: június 5-én 2 tanácsosi mandátumra pályázunk! Elmondta, hogy az elmúlt négy évben meggyőződtek arról, hogy fontos és eredményes akár egy helyi tanácsos érdekvédelmi közéleti tevékenysége is, Czirjék Lajos tanácsosuknak köszönhetően hatékonyabban tudták érvényesíteni érdekeiket.

Legnagyobb eredményként egy 40 éves, etnikai feszültségeket keltő úthasználattal kapcsolatos vitát sikerült megnyugtatóan lezárni. Ugyanis a református közösség temetőjébe vezető utat mezei útként is használták a helybéliek, rengeteg kellemetlenséget okozva a temetőben (például szemétdombnak is használtak), több évtizedes vita alakult ki, hogy voltaképpen kié az út. Peres ügy lett belőle, de végül az első szintű tárgyalás után sikerült megegyezésre jutni, a helyi önkormányzat kerítést épített a temető köré, ami mindenki számára megnyugtatóan szüntette meg a konfliktust okozó vitát – „azóta, hogy van kerítés, már köszönünk tovabb…

Kampánynapló XI. – 2016. március 4, Gyulakuta

Legyen aszfalt, és lett!

gyulakuta1Telt ház előtt számolt be Varga József polgármester az elmúlt mandátum történéseiről, megvalósításairól, és mivel újabb megbizatást vállalna, terveit is körvonalazta. Az biztos, hogy nem a sült galambot várták, Takács Kálmán alpolgármesterrel eredményes vezetői csapatmunkát valósítottak meg. Egyike azon kevés Maros megyei községeknek, ahol majdnem minden mellékutcát sikerült aszfalttal burkolni – pedig mintegy 35 kilométer úthálózatot kell a községben karbantartani. Pontra tett iskolák, óvodák, művelődési otthonok, támogatott egyházközségek, stb. Csakis eredményes négy évként lehet értékelni.

A közösség büntet, a közösség esélyt ad

Mindenképpen beszédes közéleti sztori a gyulakuti, érdemes visszalapozni néhány évet. 2008-ban először itt büntetett meg minket a közösség, hiszen elveszítettük a polgármester választást. A szervezetet belső konfliktusok terhelték. Aztán következett az RMDSZ szempontjából négy szűkös év – többségünk volt a tanácsban, sikerült Takács Kálmánt alpolgármesterré választani, de a Magyar Polgári Párt vezette Gyulakutát. Nyilván, ez nemcsak az RMDSZ-nek volt kínos időszak, de a közösség sem érezte rendszerváltó döntését sikeresnek, ugyanis a közügyek nem fejlődtek. Aztán lassan magához tért az RMDSZ és 2012-ig megért egy új közösségi döntés: a Varga József által tovabb…

Kampánynapló X. – 2016. március 3, Bátos és Dedrádszéplak

Luc menti anzix: korondi esztrád a bátosi trikoloros sokadalomban

IMG_0188Milyen az, amikor ízig-vérig székely esztrád húzza a román himnuszt. Olyan. Valós és átvitt értelmében is muris. Két évvel ezelőtt találkoztam először az esettel az októberi bátosi Alma fesztiválon, ahol a térzenét szolgáltató zenekarnak Cotoi Dumitru polgármester külön meghívására a korondi rézfúvósok voltak a meghívottak – természetesen polgármesterestől-tanácsostól együtt. Korábban túl gyakran nem volt alkalmam megfordulni az almafarmjairól híres településen, de valahogy nem a nagy román-magyar barátság híre jutott el hozzám. (Belelapozgatva a település monográfiájába, az ellenkezőjéről szól a história!) Érdekes színfoltnak bizonyult az októberi napsütésben, ódon szász műemlékek gyűrűjében, pópák és román hivatalosságok sokadalmában a derék korondi fúvósok zenekara. Csak tisztelettel tudtam nyugtázni mindkét irányba ezt a különös, de színes barátságot. Balogh Vilmos Bátos községi elnök kollégánk nem kis büszkeséggel mesélte tegnapi találkozónkon, hogy néhány héttel korábban a korondi önkormányzat polgármestere és tanácsosai kiszálltak ismét a községbe barátkozni, és a székelyek kultúrdiplomáciájának nagy sikereként könyvelhető el, hogy Cotoi Dumitru polgármester megállapodott a dedrádszéplaki református papilak előtti téren felállított egykori országzászló talapzatát tovabb…

Kampánynapló IX. – 2016. március 2, Marosszentanna

IMG_0162Marosszentanna község magyarsága, illetve az RMDSZ először 2008-ban állított polgármesterjelöltet, dacára annak, hogy korábban egyértelmű számbeli többségben voltunk (mára, „természetesen” ez is megváltozott). Valamiért – az okokat most ne firtassuk! – beérték az alpolgármesteri tisztséggel, több mandátumon át működött a paktum. Nyolc évvel ezelőtt betelt a pohár, az elégedetlenség az akkor regnáló (ma börtönbüntetését töltő) polgármesterrel szemben valahogy (nehezen!) kihozta sodrából a kollégákat és hatalmas választási küzdelem árán megnyerték Ráduly Györggyel a versenyt. Megérte. Merthogy megváltozott a világ – csendesebb és nyugodtabb lett a közhangulat, kiegyensúlyozott fejlődési ütemet vett fel a község, a törvénytelenséget a törvényesség váltotta fel (aminek, sajnos ma nem mindenki örül, hiszen vannak olyanok, akik azt vágják Ráduly fejéhez, hogy bezzeg annak idején, a másikkal el tudta volna rendezni…), a társadalomszervezés megerősödött, a három településből (Szentanna, Udvarfalva és Várhegy) alkotott község megtervezett fejlődési pályára állt.

Sikerült olyan, úgynevezett integrált pályázatot megnyerni, mely révén jelentős fejlesztési beruházást sikerült eszközölni, elkészültek a mellékutcák aszfaltozását támogató pályázatra a tervek, végre beindul Mezőmadaras, Sámsond és Mezőcsávás községekkel partnerségben a LEADER tovabb…

Kampánynapló VIII. – 2016. március 1, Marosszentkirály

szentkiralyMarosvásárhely szomszédságában Marosszentkirály egyike a legnépesebb önkormányzatoknak – Marosszentgyörgy több mint 9.000 lakossal vezeti a rangsort, Marosszentkirályon több mint 7.000-en laknak. A 2011-es népszámláláson 2.254-en vallották magukat magyarnak, azaz a lakosság közel egyharmadát képezi a magyarság. Az elmúlt negyed évszázadban az RMDSZ a lakosság számarányának megfelelő létszámban képviselte a helyi tanácsban a közösséget, jelenleg is a 15 tagú testületben 4 tanácsossal, egyikük – Gál Sándor – egyben alpolgármesteri megbízatást teljesít.

Dinamikusan fejlődő és urbanizálódó nagy község – lakosság száma folyamatosan növekszik, újabb és újabb kertvárosi lakónegyedek épülnek, üzemek telepednek meg, gazdasági vonatkozásban is jelentős település. Csak elismeréssel tudom nyugtázni a Horváth Anna által vezetett RMDSZ helytállását, érdekvédelmi politikai tevékenységét. Azon kevés helyi szervezetek egyike, amelynek választmánya kezdetektől fogva (!) rendkívül komolyan veszi felelősségét, ahogy ők szokták mondani: „ha esik, ha hull, minden kedden összegyűlünk”! Nem is kevesen, hiszen a vezetőtestületnek több mint harminc tagja van – aki aktívan ki akarja venni a részét a közéleti és közösségépítő munkából, helyet kap a Választmányban. Helyet és feladatot. Szentkirályon formálisan egyelőre nem működik sem ifjúsági, sem Nőszervezet, tovabb…

Kampánynapló VII. – 2016. február 29, Magyaró és Vajdaszentivány

Magyaró

IMG_0133Az infrastruktúra pontra téve – nemcsak az utak, de az utcákat is sikerült aszfaltozni –, az ivóvíz és csatornahálózat kiépítését a megyei ivóvíz-gazdálkodási egyesület fejlesztési programjába befoglalta, csak éppen várni kell rá 2017-ig, ahogy a tegnap esti tanácskozáson több hozzászóló is szóvű tette: a munkahelyteremtésen kell gondolkodni, hogy a fiatalok ne hagyják el a községet. Van egy izgalmas elképzelés, ami a turisztikai vállalkozások perspektíváját körvonalazza: Holtmaros falu határában létezik egy sóstó, amit a helybeliek ősidők óta gyógyhatása miatt primitív körülmények között, de hatásosan használnak. Mint kiderült a községi fejlesztési stratégiában már megfogalmazták egy gyógyturizmus alapját képező wellness fürdő kialakítását, melynek tervei ugyan még nem készültek el, de a község vezetői komoly hangsúlyt szeretnének fektetni erre az elképzelésre.

Kristóf József polgármester arról is beszámolt, hogy a község csatlakozott a Felső-Marosmenti Helyi Akciócsoporthoz, amely ugyan 10 önkormányzatot foglal magába Marosfelfalutól-Gödemesterházáig, de mégis további pályázati lehetőségeket nyit meg a LEADER program keretében, melyek révén a helyi fejlesztési stratégiában megfogalmazott célok megvalósításához foghatnak. Az előbb említett wellness-projekt is ebbe a startégiába van foglalva.

Amúgy elismeréssel tovabb…

A fiatalok és a nők nem hagyják magukat! – Agrárakadémia (MIET) és Önkormányzati szeminárium (Nőszervezet)

Fiatalok dobbantottak

Birtalan István MIET elnök és Joó Andrea

Birtalan István MIET elnök és Joó Andrea

És mégis vannak fiatalok, akik nemcsak a londoni munkavállalásban látják az egyetlen lehetőséget…, na jó, talán alternatívát. De, és itt ez a DE nagyon fontos, érdeklődésük az itthoni vállalkozási lehetőségek iránt arról győz meg, hogy mielőtt vagy miután külföldön próbálnának szerencsét, kies hazánk tájain is szétnéznek! Szombaton, február 27-én, Gernyeszegen több mint 80 fiatal gyűlt össze a Maros megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács (MIET) által meghirdetett úgynevezett Agrárkonferencián. Bátor és bölcs kezdeményezésként értékelem az ifjabb Birtalan István új MIET elnök és csapata kezdeményezését, a 21 éves srác és a vel egykorú csajok-srácok úgy gondolták, hogy meg kellene kérdezni a szakmát arról, hogy milyen vidékfejlesztési és gazdaprogramok, pályázatok elérhetők azoknak a vállalkozó kedvű vidéki fiataloknak, akik dacára a romániai bürokrácia útvesztőinek megpróbálnák kamatoztatni kedvüket, ambícióikat és a kínálkozó helyi adottságokat. Egész Maros megyéből, Sóváradtól-Mezőbodonig, Mezőpanittól-Sámsondig, mindenhonnan érkeztek a Fehér Ló panzió nagytermében megszervezett szakmai tanácskozásra. Meghívtak szakpolitikusokat, hatósági embereket, hitelintézmények képviselőit, olyanokat akik érdemben tovabb…

Kampánynapló VI. – 2016. február 25, Mikefalva és Balavásár

Mikefalva

mikefalva1Szálljunk le a fellegekből! – ajánlotta a helyi közélet egyik legrégebbi motorosa, aki meglehetősen epésen jegyezte meg, hogy aligha beszélhetünk komolyan turizmusról, ha a község falvaiba érkező idegen szerteszórt szeméttel találkozik lépten-nyomon. Már egy órája Mikefalva jövőképét vázlatoltuk, amikor ez a lelkesedés hevét szabályozó hideg zuhany fröccs emlékeztetett arra, hogy mielőtt a község kulturális és természeti adottságait turizmusban akarnánk kamatoztatni, s ezzel élhetőbb életteret biztosítani a jövő nemzedékének, néhány elementáris fogyatékosságot kezelni kell. Igaza volt a kritikusnak, de mégis jónak tartom, hogy a tegnap esti igen népes részvétellel megszervezett tanácskozáson két órát ennek a témának szenteltünk. Változnak az idők, talán araszolva, de mégiscsak előrébb jutottunk, ha már Székely László polgármester el tudta mondani, hogy az elmúlt nyolc évben sikerült több mint 25 km községi utat leaszfaltozni, és miután ez megvalósult, jövőt körvonalazó fejlesztési tervekről is lehet beszélni. Merthogy az elmúlt 25 évben másról sem volt szó, mint aszfaltozásról, közművesítésről – vagyis a nélkülözhetetlen alépítményekről. Most már arról beszélünk, hogy az alapokra mit építünk.

Nyilván, mindenkit a jövő érdekel, legtöbbeket a felnövekvő fiatal nemzedék sorsa, lehetőségei érdekelnek. A húsba vágó tovabb…

Kampánynapló V. – 2016. február 24, Gödemesterháza

IMG_0006Az elmúlt huszonöt évben meglehetősen ritkán került alkalom a megyeszékhelytől száz kilométerre fekvő Gödemesterháza magyar közösségét felkeresni. Mindjárt beszélgetésünk elején szóvá is tették, kertelés nélkül felrótták, hogy majdnem soha, és most is csak választások előtt somfordálunk portájukra. Mea culpa, mea maxima culpa… Erre nemigen lehet mást válaszolni, de sosem késő újrakezdeni. Bizony van, ami elkésett – replikáztak a mesterháziak –, például 2004-ben még sikerült önerőből a magyar nyelvű oktatást újraindítani, de ma már a 180 lelket számláló közösségben nincs annyi gyerek, akivel bár egy csoport indítható lenne. Igaz, hittanra két csoportban összesen 12 katolikus növendék rendszeresen eljár, de iskolába Maroshévízre, vagy távolabbi településekre iratkoznak be. És, ahogy ez lenni szokott, aki másképpen nem tudja megoldani, román tagozatra íratja a gyerekét.

Egyből belevágtak a közepébe, sokat nem kerteltek, sorjázták a témákat, és mindegyre feltették a kérdést: hol volt az RMDSZ? Nem panaszkodhatok ellenséges magatartásra, csak amolyan költői visszatérő kérdésként ismétlődött. Valójában pontosan ez vágott mellbe – Gödemesterházán már csak költői kérdés az RMDSZ. Igaz, a 11 tagú önkormányzati testületben 2-en képviselik a Szövetséget. A ’90-es évek elején két egymást követő mandátumban 3 képviselő is volt a tanácsban, sőt egy tovabb…