Magyar házat terveznek a marosludasiak

ludas4Mindenhez fel kell nőni, meg kell érni, magunkhoz kell térni, vagy csak egyszerűen eljön az ideje. Marosludason most jött el az ideje, avagy a marosludasi magyarság vezetői most bátorodtak, erősödtek meg annyira, hogy egy komoly nagy „magyarság projektbe” vágjanak bele. Nagy szerepe van ebben a Tóth Sándor vezette Hajdina néptáncmozgalomnak, akik már messze földön is öregbítik a ludasi magyarság hírnevét és több nemzedék magyar fiatallal kóstoltatták meg a magyar táncok, dalok életre szólóan megérintő ízét. A magyar pedagógus társadalom most jutott el oda, hogy még idejében (!) önálló magyar iskola tervét kezdje el fejleszteni. A Petrőczi Kata Szidónia kulturális egyesület kellő tekintélyt szerzett a helyi társadalomban. A történelmi egyházak meghatározó, megbízható és tekintélyes intézményi és lelki keretet szavatolnak a magyarságnak. És nem utolsó sorban a helyi érdekvédelem, az RMDSZ is magához tért néhány év nyüglődés és belső konfliktus után, határozott közéleti, érdekvédelmi és társadalmi projekttel jelentkeztek.

A helyi RMDSZ polgármesterjelöltje, Kiss István kezdeményezésére magyar kulturális központ tervezéséhez fogtak. Intézményes keretet teremtenek a magyarságnak, egy olyan komplexum létrehozását tervezik, mely helyet ad mind kulturális, mind közösségi rendezvényeknek – klubot, könyvtárat, próbatermeket és előadótermet működtet. Nem kell a tovabb…

Kampánynapló IV. – 2016. február 23, Dicsőszentmárton

dicsoszentmarton3Naponta 3.000 dicsőszentmártoni Marosvásárhelyre, 1.000 Medgyesre ingázik – így foglalta össze frappánsan a helyzetértékelőt a fórum egyik résztvevője. Hogy érthetőbb legyen: Dicsőszentmárton megyei jogú város (municípium!) helyzetét boncolgattuk és valamiféle jövőkép karcolatával próbálkoztunk a helyi RMDSZ bővített választmányi ülésén. Az egykori jelentős üzemvárosban több mint húszezren laknak, mivel a tömegeket foglalkoztató ipari egységek, régiek és újak rendre bezártak, gyakorlatilag alig akad helyben munkahely, a lakosság jelentős része külföldre emigrált, mások naponta 100 kilométereket utaznak munkát vállalni. – Nyilván, egyetlen potenciális befektetőt sem hoz izgalomba az a város, melyet 20 tonnás teherautókkal nem lehet megközelíteni! – hangoztatta egy másik felszólaló. Fodor Józsi, helyi tanácsos sommásan megállapította: Dicsőszentmárton népessége elöregedett és elkedvetlenedett, hiszen a fiatalok vagy külföldre, vagy más településre költöztek, az itthon maradottak pedig kedvüket és reményüket vesztve érdektelenül legyintenek.

Ilyen és ezekhez hasonló nyomasztó gondolatok, észrevételek és felvetések fogalmazódtak meg, melyekre kapásból, nyilván nem lehet megfelelni. És, az egy dolog, hogy messziről jött vendégként csak észosztás lenne részemről bármiféle reflexió, de egy másik dolog, hogy valamiért a helyi politikum tovabb…

Kampánynapló III. – 2016. február 22, Vámosgálfalva és Ádámos

Vámosgálfalva

IMG_0045

Több mint harmincan gyűltek össze a bővített választmányi ülésre

Ritkán fordul elő, hogy előd az utódot dicséri. Végh Jóska, aki nyolc évig igazgatta 2000-2008 között Vámosgálfalvát, elismerte és kertelés nélkül megdicsérte Balogh Elemért az első mandátumában megvalósítottakért. Marosmagyarón is ezt tette Kocsi Albi, aki a szintén első mandátumát befejező Kristóf Józsit méltatta zöngétlen elismeréssel. Igaz, ezekben az esetekben az elődök nem leváltott, mellékvágányra állított, megelégelt vezetők, hanem azok a bölcs „játékosok”, akik felismerték, hogy mikor kell idejében átadni másoknak a helyüket. A politikai mandátum nem nyugdíjas állás. A választói akarat négy évet szavatol, ami megismételhető, de a megbizatás szavatossági idejét nem a nyugdíjtörvény szabja meg, hanem a választók. Ezt mindenkinek tisztáznia kell(ene) önmagával, mielőtt politikai pályára lép. Igaz, néhány mandátum polgármesterkedés vagy más tisztségviselői tevékenykedés után, meglehetősen nehéz a „normális” polgári életbe visszatérni. Na, de ez egy más kérdés – a kevesebbek kérdése.

Többen is méltatták a gálfalvi Magyar házban tartott fórumon, Balog Elemér eredményeiről már korábban én is beszámoltam blogomon, ezért most csak egyetlen észrevételre összpontosítok. Egyik tovabb…

Kampánynapló II. – 2016. február 19, Mezőbodon

Mezőbodon festői szépségű környezetben, de a fő utaktól távol eső völgykatlanban, magyar sziget a román tengerben. Kis község, Urszajateleppel és néhány tanyával együtt alig 1.000 fős a lakossága. Az elmúlt negyed évszázadban nagyon meg kellett küzdeni azért, hogy a szűkös költségvetés kereteit jelentősen meghaladó beruházást igénylő fejlesztési munkálatok megvalósíthatók legyenek. Varó Leventének sikerült. Bodon egyike azoknak a kevés falvaknak, melynek mellékutcái le vannak aszfaltozva, középületei rendbe vannak téve, általában az infrastruktúra – magyarosabban: az alépítmények – állapota megfelel a kor igényeinek. Nem egészen találó kifejezés, de hangulatilag talán segít behatárolni a helyzetet: a mezőségi dombok között rejtőző Mezőbodon mára élhető település lett. – Hogyan tovább? Eddig eljutottak, de a népesség egyre csökken. Mivel lehet a fiatalokat Mezőbodonban tartani? Hogy néz ki Mezőbodon jövőképe? Ezekről beszélgettünk a kampánykörutunk alkalmával szervezett találkozón, ahol meglepetésünkre több tucat bodoni, köztük sok fiatal és nő is részt vett.

12742539_10207395322294008_4391809472049985868_nNyilván, a mezőgazdaság, mint minden mezőségi település esetében, kézenfekvő vállalkozási lehetőség, amihez általában mindenki ért valamilyen szinten. Csakhogy, ma már vállalkozói szellemben kell gazdálkodni ahhoz, hogy a hozzáértés kamatozzon. Merthogy, a literenként 1 lej alatti tovabb…

Kampánynapló I. – 2016. február 18, Gerendkeresztúr és Csekelaka

Gerendkeresztur_6Gerendkeresztúr

Rátoni Csaba református lelkész adott helyet találkozónknak abban a gyülekezeti teremben, ahol fakultatív magyarórákat is tartanak minden pénteken és szombaton a gerendkeresztúri gyerekeknek. A bejárat fölött tábla jelzi, hogy a Communitas Alapítvány támogatója az oktatási programnak, a terem falán az ÁBC tanulást segítő színes szemléltetők. Magyar óvoda és iskola már nincs, a rendszer megszüntette. De Rátoni jó bibliás emberként Noé bárkáját megépítette, büszkén mutatta be azt a bátor házaspárt, akik a pásztor erőfeszítésén felbuzdulva gyereküket Marosludasra ingáztatják magyar iskolába. Szórványban a lemondás nagy kísértés, a kihívást vállaló áldozat pedig felbecsülhetetlen értékű.

Mi a különbség a bekecsalji Székelybere és az Aranyos térségi Gerendkeresztúr között. Sok. De egy valamiben azonos jelentőségű: bár száz kilométer, több földrajzi és kulturális határ választja el egymástól, de mindkét településen többé-kevésbé azonos létszámú magyar közösség lakja. Gerendkeresztúron is akkora magyar közösség él mint például Szövérden, Cserefalván, Nyárádszentimrén, Márkodon, Havadon vagy Gegesen. Népességi és nemzetpolitikai szempontból helytelen lenne megkülönböztetni, a román tengerben meghúzódó magyar szigetet elfelejteni, elkerülni.

Sőt, fokozottabb figyelmet igényel!

A Közpolitikai Elemző Központ anyanyelvi aktatást felmérő tovabb…

És mégis vagyunk százezeren… (XIV.)

Néhány éve fiataloknak szerveztünk konferenciát, többek között sikeres polgármestereket is felkértünk előadást tartani. Miután Simon István, kerelőszentpáli elöljáró kollégánk megtartotta beszédét, egyik résztvevő félrevont és azt mondta: „bevallom nem volt nagy kedvem eljönni erre a rendezvényre, de a szentpáli polgármestert hallgatva, remélem tíz év múlva ismét összefutok vele valahol, s akkor majd megköszönhetem, hogy ma meghallgattam!” Eltelt néhány év már, remélem jó úton halad a srác, és egy napon valóban megköszönheti Istvánnak, hogy meghallgatta „sikertörténetét”.

Marosugra

ugra1Sok múlik az emberen is. Marosugrán hosszú éveken át személyes konfliktusok szabotálták az alig 400 lelket számláló magyar közösség esélyét. Néhány éve megkerült a megfelelő ember, egybehangzóan állítja mindenki, amióta Bocsárdi András átvette az RMDSZ vezetését, minden jóra változott. Mert „másképpen” szólítja meg az embereket, kezeli a viszonyokat, tartja számon a közösséget és fogja meg a munka végét. „Másképpen”…, azaz pontosan úgy ahogy kell, merthogy végső soron a politikai szervezet is egy emberi közösség. Óriási szükség van a közösségi vezetőkre, azokra a szabódezsős kovászemberekre, akik hozzáállásukkal, lelkesedésükkel, nyitottságukkal, empátiakészségükkel, ügyszeretetükkel építik a közösséget. Nem könnyű közösséget építeni, tovabb…

Február 28-án előválasztást tartanak Bonyha községben

 

Sokan gyűltek össze a bővített választmány jelölőgyűlésére

Sokan gyűltek össze a bővített választmány jelölőgyűlésére

Bonyhán hosszú évek után először, nagyon komolyan készülnek a választásokra. Teljesen egyértelmű, hogy a közösség felismerte a körvonalazódó esélyt, bíznak abban, hogy sikerülni fog visszanyerni a vezető tisztséget, és ezért most minden követ megmozgatnak. Bővített választmányi ülés keretében szögezték le a február 28-án megszervezendő mozgóurnás elválasztás játékszabályait – községi választási bizottságot neveztek ki, pontosan körülírva a hatásköröket; Bonyhán két urnával, Gógánban, Kundon, Váralján és Dányánban egy-egy urnával járják keresik fel a magyar közösség minden tagját, az urnákat a két polgármester jelölt egy-egy megbizottja, valamint a helyi RMDSZ által kinevezett biztos kíséri. A gyűlésen jelen voltak a református közösségek lelkészei is, akik segítettek összeállítani a választói névjegyzéket. 

 

Jáger Nimród

Jáger Nimród

Nagyon komolyan veszik a lehetőséget, ennek megfelelően készülnek a megmérettetésre. Jelenleg mindössze 3 tanácsos képviseli az RMDSZ-t a 13 tagú tovabb…

És mégis vagyunk százezren… (XIII.)

Lassan az első konzultációs, „szavazatszámláló” körút végére járok, eddig 57 önkormányzatban sikerült a helyi csapatokkal egyeztetni. Még egy tucatnyi találkozó hátra van, de annyit már biztosan tudok, hogy a százezer lehetséges szavazat megvan – fotós nyelven szólva: negatívban. A pozitív eljárás még hátra van, és ez lesz a neheze. Egy biztos: Szederjestől Gerendkeresztúrig, Gödemesterházától Andrássy-telepig össze kell fogjunk ahhoz, hogy előhívjuk a szavazatokat.

Marosbogát

segesvar1

Kinek mi jut eszébe Marosbogátról? Esetemben legszebb diákéveim hétvégi kiruccanása, flaszteren felnövő tinédzserként az első találkozás a faluval – a falusi diszkóval, lányokkal, dinnyefölddel, éjszakai fürdőzéssel a radnóti hőerőmű vizétől meleg Marosban, és a jó barátsággal. Másnak alighanem Sepsi Laci a sztár futballista, vagy az egykori Szepessy, Patrubány, Dobosi vagy Schmidt birtokok, udvarházak, szebb idők. Marosbogát manapság politikailag jegyzi magát a kisebbségtörténetben, hiszen az alig harmincszázaléknyi magyar közösség komoly eredményként könyvelheti el, hogy az elmúlt huszonöt évben keményen állja a sarat, Barta László zsinórban nyeri a választásokat, és minden jel arra mutat, hogy az idén sem lesz versenyképes kihívója!

Marosbogát egyike volt azoknak a kevés Maros megyei önkormányzatoknak, akiknek sikerült a 3.2.2. tengelyen pályázatot nyerni, tovabb…

És mégis vagyunk százezren… (XII.)

Maros megye színes. Ettől szép és izgalmas. Ez jutott eszembe, amikor ma a nyárádmenti, zömében magyarok által lakott térségből átruccantam a Felső-Marosmentére. Nyárádgálfalva, Székelyhodos és Nyárádremete után Szászrégen és Beresztelke magyar közösségeivel találkozni, olyan mint egyensúlyvesztésből visszabillenni. Minden más. Különbözik a politikai kultúra és -morál, a nyelvjárás, az attitűd, a tét, a lehetőség – minden. Jó, ez amolyan közhelyszerű, de a tapasztalat kijózanító. Magyarnak lenni itt is, ott is kihívás. Miért lenni magyarnak, nem kérdés. Hogyan lenni magyarnak – itt is, ott is jó kérdés. Még egy közhely: jó kérdésekre lehet jó választ adni.

Nyárádgálfalva

Karácsony Károly, alias Rocky

Karácsony Károly, alias Rocky

Karácsony Károly – vagy ahogy mindenki jobban ismeri, Rocky – 16 éve vezeti a községet. Az első két mandátumban keményen meg kellett küzdeni a tisztségért – ha jól emlékszem az első mandátumban még független jelöltként nyert választást! –, de a kiszámítható, magabiztos vezetés lecsillapította a helyi közéletben a kedélyeket. Rocky is, Gálfalva is révbe jutott. Itt is, mint Maros megye sok más településén, közösségi érdek, hogy folytatódjon a történet. Sejtem, hogy sokakkal együtt állíthatom: Rocky, jó arc. Eredeti, életvidám, laza és mégis megbízható, ugyan 2004-ben tovabb…

És mégis vagyunk százezren… (XI.)

A Felső-Marosmente alsó folyása térségében az utóbbi években jelentősen megerősödtek az önkormányzatok. 2008 után Gernyeszeg, Marossárpatak és Marosszentgyörgy önkormányzataiban nemzedékváltásra került sor, a fiatal polgármesterek beváltották a közösségnek tett ígéreteket, a települések látványosan fejlődnek. Nagyernyében Jánosi Ferenc több mint másfél évtizede töretlen népszerűségnek örvendve vezeti a közigazgatást, Vajdaszentiványon sajnos 2012-ben súlyos kudarcot vallott az RMDSZ, de remény körvonalazódik az újrahangolásra.

Nagyernye

nagyernye_2

Nagyernyén szerencsénk volt, hiszen a frakció ülésezett, találkozhattunk a tanácsosokkal is

Óriási felháborodást váltott ki a megyei tanfelügyelőség iskolák összevonását elrendelő döntése, a sáromberki technológiai líceumba olvasztanák az Apafi Mihály erdélyi fejedelem nevét viselő helyi gimnáziumot. Sajnos nem az egyetlen eset Maros megyében, ahol a szakhatóság nem hajlandó tudomást venni a helyi önkormányzat és iskolai vezetőtestület terveiről. Az ernyeiek egyértelművé tették, hogy a helyi tanácsban nem fogják támogatni a tanfelügyelőség javaslatát, az elfogadásra kerülő iskolahálózatban megőrzik az Apafi Mihály gimnázium önállóságát. A sáromberki technológiai líceumnak helyet adó kastély visszaszolgáltatásra került, az oktatási intézményt tovabb…