És mégis vagyunk százezren… (XI.)

A Felső-Marosmente alsó folyása térségében az utóbbi években jelentősen megerősödtek az önkormányzatok. 2008 után Gernyeszeg, Marossárpatak és Marosszentgyörgy önkormányzataiban nemzedékváltásra került sor, a fiatal polgármesterek beváltották a közösségnek tett ígéreteket, a települések látványosan fejlődnek. Nagyernyében Jánosi Ferenc több mint másfél évtizede töretlen népszerűségnek örvendve vezeti a közigazgatást, Vajdaszentiványon sajnos 2012-ben súlyos kudarcot vallott az RMDSZ, de remény körvonalazódik az újrahangolásra.

Nagyernye

nagyernye_2

Nagyernyén szerencsénk volt, hiszen a frakció ülésezett, találkozhattunk a tanácsosokkal is

Óriási felháborodást váltott ki a megyei tanfelügyelőség iskolák összevonását elrendelő döntése, a sáromberki technológiai líceumba olvasztanák az Apafi Mihály erdélyi fejedelem nevét viselő helyi gimnáziumot. Sajnos nem az egyetlen eset Maros megyében, ahol a szakhatóság nem hajlandó tudomást venni a helyi önkormányzat és iskolai vezetőtestület terveiről. Az ernyeiek egyértelművé tették, hogy a helyi tanácsban nem fogják támogatni a tanfelügyelőség javaslatát, az elfogadásra kerülő iskolahálózatban megőrzik az Apafi Mihály gimnázium önállóságát. A sáromberki technológiai líceumnak helyet adó kastély visszaszolgáltatásra került, az oktatási intézményt határos időn belül el kell költöztetni. A helyi vezetők véleménye szerint szükség lenne a térségben egy erős szakoktatási intézményre, de a jelenlegi líceum nem felel meg az elvárásoknak. A költöztetést illetően Nagyernye a szomszédos Gernyeszeg községgel is egyeztetne.

Jánosi Ferenc, komoly közigazgatási tapasztalattal rendelkező polgármester, nem először teszi szóvá az önkormányzati apparátusban dolgozó közalkalmazottak méltánytalanul alacsony bérezését. A önkormányzat jelenleg is ideiglenesen megbízott jegyzővel működik, a szóban forgó hölgy nettó 1.050 lej bérezésért tölt be két munkakört. Az utóbbi időben több közalkalmazott is felmondott, lévén, hogy a munka volumenével és felelősségével még köszönő viszonyban sincs a mesterkéleten alacsony szinten tartott bérezés. Egy olyan önkormányzatban, ahol egy év alatt öt európai uniós pályázatot is le kell bonyolítani, éjt-nappallá téve kell dolgozni, szemkiszúrásnak minősül a minimálbér. Több alkalmazott is felmondott, külföldre költözve talált jobb megélhetést.

nagyernye

Jánosi Ferenc, polgármester, jómagam és Kolcsár Károly, kerületi elnök

Egy olyan községben mint Nagyernye, ahol dübörögnek a fejlesztési folyamatok, komoly adminisztrációs szakértelemre és rendkívüli felelősségvállalásra van szükség ahhoz, hogy eredményes munkát végezzenek. Jánosi Ferenc szigorú, fegyelmezett és pontos munkát megkövetelő polgármester – nyilván ennek köszönheti a község dinamikus előrehaladását! –, ehhez a tempóhoz és munkamódszerhez motivációra is szükség van. Jánosi méltánytalannak tartja, hogy bár az ország gazdaságának jelentős része az önkormányzatokra alapoz, a törvényhozás nincs tekintettel a többször is megfogalmazott jogos elvárásra. Amint korábbi beszámolóban is jeleztem, Maros megye több jelentős önkormányzatában is felmerült ez a tarthatatlan gond, azzal riógatva, hogy humán erőforrás hiányában csőd szélére sodródhatnak a helyi közigazgatások.

Hosszú évek óta tartják magukat a Nagyernye és Sáromberke között kötött megállapodáshoz: egyik nagy település „adja” a polgármestert, a másik az alpolgármestert. Jánosi Ferenc mellett eddig a sáromberki Kádár Ferenc töltötte be az alpolgármesteri tisztséget, aki bejelentette visszavonulását, a következő mandátumban a sáromberkiek egy fiatal tanácsost támogatnak a másodhegedűsi pozícióba.

Nagyernye község minden településén sikerült pontra tenni, fejleszteni és felújítani az infrastruktúrát, korszerűsíteni a közintézményeket és támogatni a civil szervezeteket, egyházakat. Jánosi Ferenc vezetése mellett a fejlődés ma már rutinnak számít.

Gernyeszeg

Kolcsár Gyula, polgármester

Kolcsár Gyula, polgármester

A körtvélyfái Kolcsár Gyula polgármester 2008-ban nyert először választást, a fejleményeket értékelve pedig túlzás nélkül mondható, hogy nemcsak ő nyert versenyt, hanem általa a község nyert jövőt. A nagy kiterjedésű önkormányzat, mely több települést kell adminisztráljon – Gernyeszeg, Körtvélyfája, Erdőcsinád, Magyarpéterlaka, Telek, Kisillye, Jára, Erdőcsinád és a Szederjesek –, rengeteg munkát, odafigyelést és törődést igényel. Senki sem vitatja, hogy ehhez egy olyan energikus, agilis, fáradhatatlan, dinamikus személyiségre van szükség, mint amilyennek Gyuszi bizonyult. Közkedvelt és megbecsült vezető lett, erős csapattal felvértezve.

Az elmúlt négy évben az infrastruktúra területén nagyon komoly megvalósításokat sikerült eszközölni – az úgynevezett 3.2.2-es, integrált pályázatot megnyerve (kevés Maros megyei önkormányzatnak sikerült!) mintegy 2.000.000 eurót fektettek be a községbe, 11 kilométer utat aszfaltoztak, felújították és korszerűsítették a híres erdőcsinádi Gyöngykoszorú találkozóknak is helyet adó művelődési otthont és új napközit építettek Körtvélyfáján.

A térség LEADER programjának is Gernyeszeg a központja, Kolcsár Gyuszi a vezetője. Az egyelőre négy önkormányzatot összekapcsoló program keretében eredményes pályázás révén sikerült három műgyepes sportpályát építeni, egy térségi turisztikai központot felépíteni, multifunkcionális karbantartó erőgépet vásárolni, valamint egy kisebb típusú tűzoltó autót is beszereztek.

A LEADER program 2013-ban indult Gernyeszeg, Nagyernye, Marossárpatak és Vajdaszentivány községek közreműködésével, az újabb ciklusban nagy valószínűség szerint kiegészülnek Marosszentgyörgy nagyközséggel is.

A turisztikai információs irodában tartottuk találkozónkat

A turisztikai információs irodában tartottuk találkozónkat

Saját kapcsolatai és erőforrásai révén beszereztek egy nagyobb tűzoltó kocsit (Angliából), teljes felújítást és korszerűsítést eszközöltek a járai művelődési házban – ahol meghonosították az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő őszi szilvaíz főző fesztivált is! Természetesen a tanintézeteket is felújították, illetve Járában 90%-ban elvégezték a szennyvíz elvezető csatornahálózat kiépítését.

Majdhogynem egyedinek számít a megyében a kihelyezett polgármesteri hivatal, melyet Körtvélyfáján nyitottak meg – lehetővé téve, hogy a lakosság helyben fizethesse az adókat és illetékeket. Jelentős szociális szolgáltatást biztosítanak a Diakónia Alapítvánnyal kötött szerződés révén, úgynevezett házi betegellátását biztosítva a rászorulóknak.

A következő négy évben tervezik az összes mellékutca, valamint a járai és csinádi út aszfaltozását, a gernyeszegi napközi korszerűsítését, valamint Erdőcsinádon ivóvíz- és szennyvízcsatorna hálózat építését.

Úgy tűnik, az eredményes és dinamikus közigazgatási munka itt is értelmetlenné tette a magyar-magyar politikai vetélkedést, a helyi RMDSZ megtalálta az MPP-vel az összhangot. Kolcsár Gyula természetesen indul egy újabb polgármesteri mandátumért, a megegyezés alapján kialakított algoritmus szerint a helyi szervezetek külön-külön rangsorolják a tanácsosjelölteket. Jelenleg a 15 tagú testületben 9 tagja van az RMDSZ frakciónak, az MPP-t 1 tanácsos képviseli.

Vajdaszentivány

Gerendi Szilárd, az új jelölt. Dani József, a régi polgármester.

Gerendi Szilárd, az új jelölt. Dani József, a régi polgármester.

Vitathatatlan, hogy a 2012-es önkormányzati választások egyik legnagyobb és legbizarabb kudarcát Vajdaszentiványon szenvedtük el, hiszen itt történ(hetet)t meg, hogy a korábban Dani József által betöltött polgármesteri tisztésget úgy veszítettük el, hogy egy román párti jelölttel szemben három magyar jelölt indult (RMDSZ és MPP színekben, illetve függetlenként). Sőt, mi több, a politikailag diverzifikált tanácsban, bár a magyar képviselet elegendő többséget alkot, mégsem sikerült alpolgármestert választani. A győztes polgármester másodhegedűs nélkül igazgatta az elmúlt négy évben az önkormányzatot. Sajnos, be kell vallanunk, hogy az elmúlt négy év nem volt elegendő arra, hogy összeszedjük magunkat, a magyar közösség politikailag ma is meglehetősen megosztott.

Ennek dacára, a helyi RMDSZ derűlátó, vagy legalábbis pozitívan értékelhető elszántsággal készül június 5-én egy újabb megmérettetésre. Jóllehet, a megosztottság fokozódott, hiszen az MPP mellett megjelent az EMNP is…

Fontosnak tartom, hogy végre sikerült megnevezni egy polgármesterjelöltet, az RMDSZ fiatal elnökét és egyik tanácsosát, Gerendi Szilárdot. Innen tovább a magyar közösségen is múlik, hogy sikerül-e helyreállítani a helyzetet, hiszen matematikailag a magyarság minden kétséget kizáróan megnyerheti a választást. 2012-ben is 42 szavazaton múlott a győzelem (a magyar ellenfelek majdnem 200 szavazatot szereztek meg). Az RMDSZ önmagában nem elég ahhoz, hogy lelket és bölcsességet öntsön a közösségbe, minden társadalomszervező tényező pozitív hozzáállására is nagy szükség lesz. Nyilván, ez egyike azoknak a településeknek, ahol a másik két kisebb magyar párt is újra kellene gondolja álláspontját, hiszen a 2012-es kudarc egyértelműen bebizonyította, hogy a verseny kudarcra ítéli a magyar érdekvédelmet. Vajdaszentiványnak nemcsak magyar vezetőre, hanem egy olyan vezetőtestületre is szüksége van, aki jövőképet tud felmutatni, a komoly turisztikai és mezőgazdasági potenciállal rendelkező térség lehetőségeit jó gazdálkodói szellemben képes kamatoztatni. Vajdaszentivány jövőjét csak az önös és konok politikai küzdelem tudja lassítani, fékezni vagy elgáncsolni.

Marossárpatak

Kozma Barna, polgármester. Az ETV-től kölcsönöztem a fotót, mivelhogy a beszélgetés hevében fotósunk elfeledkezett a dolgáról... :)

Kozma Barna, polgármester. Az ETV-től kölcsönöztem a fotót, mivelhogy a beszélgetés hevében fotósunk elfeledkezett a dolgáról… :)

Kozma Barna polgármester is második mandátumát fejezi be, a 2008-as fiatalítási hullámmal került az önkormányzat élére. És nemcsak ő, hanem csapata is! Sárpatakon fontos hangsúlyozni a csapat jelentőségét, hiszen 2008-ban dinamikus fiatal társaságnak sikerült amolyan helyi rendszerváltást végrehajtani, az eredmények pedig őket igazolják és a csapat-filozófiát (ha lehet ezt így megfogalmazni). Az eredményes munka itt is értelmetlenné tette a magyar ellenpártok mozgalmát, az RMDSZ a közösség jelentős hányadának támogatásával vezeti a községet. Azt az önkormányzatot, ahol nemcsak infrastrukturális kihívásokkal kell szembenézni, de a megye egyik legszámosabb roma közösségének szociális gondjaira is megoldást találni.

Az elmúlt négy évben is jelentős előrelépéseket sikerült tenni. Létrehoztak egy korszerűen felszerelt és kialakított Információs Központot, felújították és tatarozták kívül-belül az önkormányzati székházat, rendbe tették az orvosi rendelőt. Elkezdték a község utcáiban a járdásítást, látványos, igényesen megtervezett és kivitelezett parkot alakítottak ki – úgynevezett szoborparkot, ahol Miholcsa József szobrászművész által alkotott erdélyi fejedelmek pantheonja emlékeztet a történelem aranykorára. Befejezték a pókakeresztúri bekötő út asfaltozását, felújították és korszerűsítették a közvilágítási hálózatot, több faluban is tatarozták a művelődési otthonokat. Rendkívül jelentős elkezdett projektnek minősül a roma negyedben épülő szociális központ, mely a roma gyerekek számára biztosít délutáni oktatási foglalkoztatást, illetve mosókonyhával lesz felszerelve, a központban foglalkoztatott gyerekek szülei számára ruhamosási lehetőséget kínálva. Ugyanitt épült meg egy sportpálya és játszótér is. 2013-ban pályázaton nyertek 6 kilométer mezei út aszfaltozására anyagi támogatást, illetve a LEADER program kínálta pályázati lehetőségeket kihasználva Sárpatakon új óvodát építettek, útkarbantartási erőgépet vásároltak, valamint egy úgynevezett mini-tűzoltóautót. Több pályázat révén felújították és bebútorozták a pókai művelődési otthont, leaszfaltozták 1,3 kilométeres szakaszon az Almás-Mojsatelepi utat, részben megépítették a sárpataki szennyvízcsatorna hálózatot és elkészült az ivóvízhálózat is. Támogatva az egyházakat Sárpatakon temetőkápolnát építettek.

A csapat készen áll egy újabb mandátum vállalására, Kozma Barna polgármesternek egyelőre nincs kihívója és a frakció tagjai sem fáradtak még ki. Nem győzöm ismételni: ahol eredményes a közigazgatás, ott természetszerűen nincs helye a magyar-magyar versenynek vagy a politikai megosztottságnak.

Marosszentgyörgy

A marosszentgyörgyi Csapat

A marosszentgyörgyi Csapat

Túlzás nélkül állítható, hogy a megyeszékhellyel szomszédos Marosszentgyörgy a megye egyik legdinamikusabban fejlődő és urbanizálódó önkormányzata. Nyilván, fekvése is erre predestinálja, de az is tény, hogy a lehetőséget Sófalvi Szabolcs polgármester és Birtalan István alpolgármester alkotta vezetőpáros, valamint az összeforrott tanácsosi csapat. Sikertörténetként szoktam emlegetni a Sófalvi-projektet, hiszen a 2008-as „rendszerváltás” után, amikor tulajdonképpen erős ellenszélben alig néhány szavazattal sikerült megnyerni a választást és „megmenteni” Marosszentgyörgyöt, olyan fejlődési tempóra váltottak, ami a 2012-es választásokon Sófalvi Szabolcsnak mintegy 90%-os győzelmet szavatolt, az RMDSZ-nek pedig a 15-ös létszámú tanácstestületben 11 mandátumot. Nem hétköznapi győzelem és siker – azt gondolom, hogy ezt a modellt érdemes volna megtanulni és átültetni sok más önkormányzatba is.

Ma már egyértelműen vallják Sófalviék, hogy a siker titka: a közösség. Szabi ma azt mondja, hogy nem elég az infrastruktúrába beruházni, a közösségépítésre is pénzt és energiát kell fordítani. Azt hiszem ez lenne a jövő önkormányzati modellje.

Magyar-magyar verseny itt sem lesz, hiszen a település érdeke, hogy a Sófalvi-projekt folytatódjon. A román politikum próbálkozik, minden jel arra mutat, hogy június 5-én is kemény versenynek néznek elébe, de Sófalviék joggal bíznak abban, hogy az elmúlt nyolc évben sikerült mérsékelni a román-magyar ellentéteket, és itt kivételesen a románság is felismeri Szabiban a jövő aranyfedezetét.

Sófalvi előbb a negatívumokat sorolja fel, ezzel is tanúsítva vezetői józanságát. A 2012-es választások után, lévén, hogy ekkorra értek be az előkészített projektek, „hirtelen” leaszfaltoztak 15 mellékutcát, tatarozták és korszerűsítették a művelődési házat, illetve létrehoztak egy bölcsődét. A következőkben nem sikerült tartani ezt a fejlesztési ütemet – hirtelen sokat valósítottak meg, ezel magasra tették a mércét, növelték az elvárásokat. Mivel folyamatosan növekszik a település, az igények is fokozódnak, sokasodnak. A politika és közigazgatás egy olyan terület, ahol sajnos nem lehet megértésre vagy türelemre apellálni, sokan azonnali megoldásokat várnak.

Másik nagy gondjuk, a széles körben is már ismertté vált életveszélyt és állandó balesetet eredményező útelválasztó betonfal. Csak az elmúlt decemberi hónapban 18 baleset történt, az összesített „mérleg” drámai méretű: 68 halálos kimenetelű közúti tragédia. Köztudott, hogy a nemzeti útügy adminisztrációjába tartozó felújított útszakaszra a megrendelő hatóság helyezte el a betonelemeket. Ennek dacára, a lakosság az önkormányzattól várja a megoldást. Több mint 4.000 tiltakozó aláírást gyűjtöttek eddig és minden kormányzati, hatósági követ megmozgattak, de egyelőre nem számolták fel a halálfalat.

A negatívumok után következzenek a pozitívumok. 15 mellékutcát, valamint a Tófalvi utat leaszfaltozták, 17 utcában bővítették az ivóvíz- és szennyvízcsatorna hálózatot, bölcsődét építettek, közvilágítást korszerűsítettek, felújították a művelődési otthont, tatarozták a tanintézeteket, szociális projekteket finanszíroztak. Többek között mintegy 2.000 nyugdíjasnak biztosítanak ingyen jegyeket a közszállításban!

Példátlanul erős a civil szervezeti hálózat a településen, akik az önkormányzat támogatásával fejtik ki különböző területeken tevékenységüket. Nemrégiben tartották a civil szervezetek találkozóját, ahol egy egész napos rendezvény keretében több tucat egyesület és alapítvány mutatta be tevékenységét a nagyközönségnek. Sófalviék szerint ez a mozzanat szintén fordulópontnak számít, hiszen ennek keretében egyértelmű és erős civil összefogásban izmosodott a civil kurázsi. Hasonlóképpen jó kapcsolatokat, sőt partnerséget alakítottak ki a történelmi egyházakkal is – magyarokkal és románokkal egyaránt. A pezsgő magyar civil élet a románság körében is ragadós példának bizonyult, hiszen az utóbbi években ebben a körben is megjelentek a társadalomszervezésre összpontosító mozgalmak. Alighanem a vásárhelyiek is elismerik, hogy Marosszentgyörgy lassan rendezvény és kulturális központ is lesz, hiszen a különböző több napos fesztiválok, közösségi, kulturális rendezvények egyre szaporodnak – a szomszédos nagyvárosiak számára is izgalmas kikapcsolódási és szórakozási lehetőséget kínálnak. Kórusok, foglalkoztató egyesületek, klubok tucatjai fogják össze a szentgyörgyieket – merthogy, ismét Sófalvit idézve: az emberekbe, a közösségbe is beruháznak.

Sófalvi Szabi és csapata Együtt, hittel Marosszentgyörgyért szlogennel indul a választáson. Hajrá, Szabi!

5 hozzászólas

  1. Rheinfelder Richárd
    Rheinfelder Richárd
    január 28, 2016 at 11:50 de. Válasz

    A képet a Duna TV-től kölcsönözte, Brassai úr!

  2. Filep íkálmán Csaba
    Filep íkálmán Csaba
    január 29, 2016 at 1:42 du. Válasz

    És mégis élünk…,pedig mennyi kavarásba került népünk.A kérdés de meddig,Szép új globalizált multikulturális világ de a magyarságot és hagyományait sikerült kikoptatni, baj amikor számokba kell keresni a létezést.Az elért eredmények a világ spontán haladása,.A nagy bűn szándékos utánpótlás nélkül hagyott magyarság, ráadásul megbutítva és elvakítva,a “nagykutyák” takarodót fújtak esetleg, vidéken próbálkoznak, lásd a 4 éve alkalmazott korteskedéseket.. A közösséget mikor próbálják meghallgatni, ha képesek erre..Legalább az alkalmasokat ha vannak próbálnák előhívni..A fennforgók úgy is bérőszakoljak magukat ez a világ rendje és minden megy tovább, a végleges romlásunk felé.Vajon nincsen egy felelős erdélyi magyar sem aki hót próbál kiáltani , ebben a saját teremtette nagy romlásban Most már az üvöltés is kevés..

  3. Szabo Eniko
    Szabo Eniko
    február 3, 2016 at 6:18 du. Válasz

    Tisztelt elnok ur .Szabo Eniko Vajdaszentivanyi MPP tanacsos.Elszeretnem monbani ,nem altam volna be egyetlen partba sem de megsokaltam a helyi RMDSZ tehetetlenseget ,egy par ember marakodott hogy ki legyen a polgarmester jelolt nem tudom hogy onok megvoltak elegedve a volt polgarmester munkajaval de sanos a falu mar valmi ujat akart es termeszetesen fejlobest .Buszke vagyok hogy magyarvagyok de ez mind. nem eleg ha a kozossegert nem teszek semit..Sajnos mikor aszekbe kerulnek. elfelejtik hogy kik kuldtek oda es miert .A tanacsba a magyarok. tobsegbe vannak es sokszor osze fogtunk ,de ha a falu javarol volt szo csak. azert mert PSD a polgarmester nem szavaztam elene hisz onok is 2012 valasztasokon kormanyon voltak ugymond az USL-vel .Sajnos nincs egy olyan magyar polgarmester jelolt aki megnyerne a valasztasokat.Soha nem szavasztam a PSD ,csak egyszer az alamenokre mert kenyszer helyzetbe voltunk Vladim vagy Iliescu.Sokat kel fejlodjenek a tanacsosok is elso mandatumom de gondolkodom hogy enyi eleg mert ha valamit az ember nem tud jol csinalni nem szegyel ha hatra lep mrt lehet hogy aki mogote van jobban csinalna.Elnezest hogy irtam es lehet hogy el itelnek de az igazat mondom.Mely tisztelettel Szabo Eniko A Szaszregeni polgarmestert Nagy Andras urat teljes eromel tamogatom es masokat is buzditok .Megfelelo ember a megfelelo helyen.

  4. Filep íkálmán Csaba
    Filep íkálmán Csaba
    február 5, 2016 at 11:42 de. Válasz

    A 90-es évektől már helyi kiskirályokat faragnak természetesen saját érdekben a munkák inkább a pénzek elosztásában. A tanácstalan tanácsosok csak bábok. Szavaznak minden vélemény nélkül. Soha egy komolyan kidolgozott határozattal a helyi “tanácsosok” részéról nem találkoztam. A pénz hatalom közelében szeretnek sütkérezni. Vissza emlékszem egy vajdaszentiványi gyűlésre a környék polgármestereivel. Felsértődtek amikor szóvá tettem a Gernyeszeg-Csinádi útra Scorillo vállakozáson keresztül mint harmad rendű vállalkozó a pénzt elmocskolták.A” választási járdáról” hallottak e két rend járda közpénzből. A vállalkozók által mai napig megállíthatatlanul felmocskolt Maros völgyéről hallottak e. Csak egyetlen kérdést tegyenek fel mindenkinek mindenhol,miért akar közszereplő lenni. A politikus kifejezést ne használják ezek nem léteznek a mi tájainkon, a képünk-viselői sem. Eredménytelen közszereplő akarnokokból akad egy pár azokból legalább a föld butákat és alkalmatlanokat jelöljék, mert könnyebben lehet létezni velük.

Szólj hozzá