Kampánynapló II. – 2016. február 19, Mezőbodon

Mezőbodon festői szépségű környezetben, de a fő utaktól távol eső völgykatlanban, magyar sziget a román tengerben. Kis község, Urszajateleppel és néhány tanyával együtt alig 1.000 fős a lakossága. Az elmúlt negyed évszázadban nagyon meg kellett küzdeni azért, hogy a szűkös költségvetés kereteit jelentősen meghaladó beruházást igénylő fejlesztési munkálatok megvalósíthatók legyenek. Varó Leventének sikerült. Bodon egyike azoknak a kevés falvaknak, melynek mellékutcái le vannak aszfaltozva, középületei rendbe vannak téve, általában az infrastruktúra – magyarosabban: az alépítmények – állapota megfelel a kor igényeinek. Nem egészen találó kifejezés, de hangulatilag talán segít behatárolni a helyzetet: a mezőségi dombok között rejtőző Mezőbodon mára élhető település lett. – Hogyan tovább? Eddig eljutottak, de a népesség egyre csökken. Mivel lehet a fiatalokat Mezőbodonban tartani? Hogy néz ki Mezőbodon jövőképe? Ezekről beszélgettünk a kampánykörutunk alkalmával szervezett találkozón, ahol meglepetésünkre több tucat bodoni, köztük sok fiatal és nő is részt vett.

12742539_10207395322294008_4391809472049985868_nNyilván, a mezőgazdaság, mint minden mezőségi település esetében, kézenfekvő vállalkozási lehetőség, amihez általában mindenki ért valamilyen szinten. Csakhogy, ma már vállalkozói szellemben kell gazdálkodni ahhoz, hogy a hozzáértés kamatozzon. Merthogy, a literenként 1 lej alatti tej előállítása nem üzlet, ebből még a túléléshez is kevés jövedelem származik. Ennek a tejnek a föléből levesz a begyűjtő, a szállító, a hűtő, az ügynök, a feldolgozó, a forgalmazó, a raktáros, és végül az üzlet, aki eladja a vásárlónak. Ebben a láncban mindenki nyer, csak a tejet előállító gazda dolgozik veszteségre. Nyilván, lehet ezt másképpen is, csak a gazdáknak össze kell fogni, meg kall tanulni érdekvédelmi üzletpolitikai szellemben együttműködni, a nyersanyag – a tej, a hús – értékesítését feldolgozott termékben hasznosítani. Ehhez tanulni, vállalkozni és pályázni kell. És kell legyen valaki – egy kovászember vagy egy szervezet! –, aki ösztönzőleg tud hatni a közösségre, a potenciális vállalkozókra. Az állattenyésztés, földművelés mellett ma már más gazdasági ágazatokban is lehet gondolkodni, mint amilyen a turizmus, kisiparosság, stb. De, a legfontosabb az, hogy Mezőbodonban mára eljutottak oda, hogy ezekkel a kihívásokkal kell számolni. Túlzás nélkül állítható: Varó Leventéék megalapozták a jövőt.

Aggasztóak a népességi mutatók, az iskola veszélyeztetett jövője. Az iskolakveszelyben.ro nyilvántartásában a mezőbodoni iskola jövőképét illetően a következő konklúzióra jutottak az elemzők (http://www.iskolakveszelyben.ro/adatlapok/ms_mezobodon2.doc):

„Mezőbodonban a 2015/2016-os tanévben a magyar oktatás az ideihez hasonló struktúrában fog működni: az óvodában egy csoport, az elemiben és a felső tagozaton két-két osztály. Az előkészítő osztályba 2 gyereket írattak be, és mivel 5 negyedikes végez, jövőre 27 fő lesz az elemi létszáma. Gond a 2016/2017-es tanévtől lesz, amikor szintén csak 2 előkészítős várható, viszont végez 13 negyedikes, így az elemi létszáma 16 főre csökken majd. Ennyivel biztosan nem kapják meg a jóváhagyást a két osztályra (annál is inkább, hogy hiányzó évfolyamuk is van), így az egyik tanítói állás megszűnik. Hogy nem működjön a községben párhuzamosan két egytanítós elemi, valószínűleg 2016 őszétől felszámolják az urszajatelepi összevont magyar elemi osztályt (miután 2015 őszétől az ottani fél állású magyar óvodai csoport is megszűnik), így az ottani gyerekekkel Mezőbodonban vélhetően megtartható lesz a kéttanítós elemi. Annál is inkább, mivel 2017-ben és 2018-ban 2, illetve 8 gyerek kezdhet előkészítő osztályt a községközpontban, és csak 5 negyedikes gyerek végez, így ismét enyhén növekedni fog az elemi létszáma. Hosszabb távon azonban számolni kell azzal, hogy a községben születő magyar gyerekek száma nem lesz elég a két összevont elemi osztály fenntartásához sem, így a román tagozathoz hasonlóan a magyar elemi is egytanítós lehet.

A felső tagozaton várhatóan szintén megtartható még néhány évig a két osztály, főként, ha nem növekszik a román tagozatra ötödiktől vagy később átíratott gyerekek száma. A 2019/2020-as tanévig jó eséllyel 24-29 fő között lesz a felső tagozat létszáma, és leghamarabb a 2020/2021-es tanévben csökkenhet 20 fő alá. Ekkor fennállhat az egy osztályba történő összevonás veszélye. Addig viszont még van hat tanév felkészülni egy esetleges összevonásra.”

12741954_10207395318613916_3606684298883062212_nBiztató viszont, hogy a találkozón olyan helyben lakó pedagógussal is találkoztunk, aki nemrégiben költözött be Bodonba, és a gyerekekkel olyan szinten foglalkoznak, hogy az utóbbi időben komoly megyei szintű tantárgyversenyeken is eredményesen szerepeltek. Remélhetőleg ösztönző lesz a jó példa, és a közeljövőben többen is lesznek, akik beköltöznek vagy visszaköltöznek. Találkoztunk olyan atyafival is, aki többb éves külföldi vállalkozás után döntött úgy, hogy összegyűjtött tőkéjét Bodonban fektetné be helyi vállalkozásba – érdeklődésére kézenfekvő válasz volt a MIET által szerveződő hétvégi Agrárakadémia (lsd. MIET Agrárakadémia)

Mezőbodonra figyelni kell! Például fontos, hogy aszfalt burkolat kerüljön a Bodon-Kisikland útra, vagy/majd a Gerebenes felé vezető útra, hiszen több mint 20 kilométerrel csökkenthető a távolság a megyeszékhelyig! És nyilván, az úthálózat továbbfejlesztése fokozza a gazdálkodási lehetőségeket.

Szólj hozzá