Kampánynapló XIII. – 2016. március 17, Görgényüvegcsűr

Jegyzőkönyv nyilvántartó füzet 1990-től datálva uvegcsur3Majdhogynem áhítattal lapoztuk fel az 1990-től datált jegyzőkönyvet – 26 évvel korábbi gyűlések nyomát őrzi! –, de miután elmúlt az első sokkhatás ünneprontó gondolatok törtek rám: szép, hogy őrzik a találkozók, gyűlések emlékét, de miért nem telt be a regiszter? Mégiscsak 26 év röppent el, az RMDSZ tevékenysége pedig belefér egy 100 oldalas nyilvántartóba? – Elégedetlen vagyok, pedig van ahol már rég nem vezetnek semmiféle jegyzőkönyvet (Vámosgálfalván láttam még hasonlót!) – jó hogy legalább ennyi feljegyzés megmarad tovább...

Kampánynapló XII. – 2016. március 16, Mezőzáh

2008-ban jelöltlista sem volt, de az idén két mandátum megszerzését tűzik ki célul! [caption id="attachment_780" align="alignleft" width="200"]Az egyik helyi (román!) vendéglős adott helyet a 14 fős tanácskozásnak. Köszönet érte! Az egyik helyi (román!) vendéglős adott helyet a 14 fős tanácskozásnak. Köszönet érte![/caption] Lakó Jenő református lelkipásztor, mint a záhi magyar közösség szószólója, ismertette határozott közéleti tervüket: június 5-én 2 tanácsosi mandátumra pályázunk! Elmondta, hogy az elmúlt négy évben meggyőződtek arról, hogy fontos és eredményes akár egy helyi tanácsos érdekvédelmi közéleti tevékenysége is, Czirjék Lajos tovább...

Kampánynapló XI. – 2016. március 4, Gyulakuta

Legyen aszfalt, és lett! gyulakuta1Telt ház előtt számolt be Varga József polgármester az elmúlt mandátum történéseiről, megvalósításairól, és mivel újabb megbizatást vállalna, terveit is körvonalazta. Az biztos, hogy nem a sült galambot várták, Takács Kálmán alpolgármesterrel eredményes vezetői csapatmunkát valósítottak meg. Egyike azon kevés Maros megyei községeknek, ahol majdnem minden mellékutcát sikerült aszfalttal burkolni – pedig mintegy 35 kilométer úthálózatot kell a községben karbantartani. Pontra tett iskolák, óvodák, művelődési otthonok, támogatott egyházközségek, stb. Csakis eredményes négy évként lehet értékelni. A közösség büntet, a tovább...

Kampánynapló X. – 2016. március 3, Bátos és Dedrádszéplak

Luc menti anzix: korondi esztrád a bátosi trikoloros sokadalomban IMG_0188Milyen az, amikor ízig-vérig székely esztrád húzza a román himnuszt. Olyan. Valós és átvitt értelmében is muris. Két évvel ezelőtt találkoztam először az esettel az októberi bátosi Alma fesztiválon, ahol a térzenét szolgáltató zenekarnak Cotoi Dumitru polgármester külön meghívására a korondi rézfúvósok voltak a meghívottak – természetesen polgármesterestől-tanácsostól együtt. Korábban túl gyakran nem volt alkalmam megfordulni az almafarmjairól híres településen, de valahogy nem a nagy román-magyar barátság híre jutott el hozzám. (Belelapozgatva a tovább...

Kampánynapló IX. – 2016. március 2, Marosszentanna

IMG_0162Marosszentanna község magyarsága, illetve az RMDSZ először 2008-ban állított polgármesterjelöltet, dacára annak, hogy korábban egyértelmű számbeli többségben voltunk (mára, „természetesen” ez is megváltozott). Valamiért – az okokat most ne firtassuk! – beérték az alpolgármesteri tisztséggel, több mandátumon át működött a paktum. Nyolc évvel ezelőtt betelt a pohár, az elégedetlenség az akkor regnáló (ma börtönbüntetését töltő) polgármesterrel szemben valahogy (nehezen!) kihozta sodrából a kollégákat és hatalmas választási küzdelem árán megnyerték Ráduly Györggyel a versenyt. Megérte. Merthogy megváltozott a világ – csendesebb és tovább...

Kampánynapló VIII. – 2016. március 1, Marosszentkirály

szentkiralyMarosvásárhely szomszédságában Marosszentkirály egyike a legnépesebb önkormányzatoknak – Marosszentgyörgy több mint 9.000 lakossal vezeti a rangsort, Marosszentkirályon több mint 7.000-en laknak. A 2011-es népszámláláson 2.254-en vallották magukat magyarnak, azaz a lakosság közel egyharmadát képezi a magyarság. Az elmúlt negyed évszázadban az RMDSZ a lakosság számarányának megfelelő létszámban képviselte a helyi tanácsban a közösséget, jelenleg is a 15 tagú testületben 4 tanácsossal, egyikük – Gál Sándor – egyben alpolgármesteri megbízatást teljesít. Dinamikusan fejlődő és urbanizálódó nagy község – lakosság száma folyamatosan növekszik, újabb tovább...

Kampánynapló VI. – 2016. február 25, Mikefalva és Balavásár

Mikefalva

mikefalva1Szálljunk le a fellegekből! – ajánlotta a helyi közélet egyik legrégebbi motorosa, aki meglehetősen epésen jegyezte meg, hogy aligha beszélhetünk komolyan turizmusról, ha a község falvaiba érkező idegen szerteszórt szeméttel találkozik lépten-nyomon. Már egy órája Mikefalva jövőképét vázlatoltuk, amikor ez a lelkesedés hevét szabályozó hideg zuhany fröccs emlékeztetett arra, hogy mielőtt a község kulturális és természeti adottságait turizmusban akarnánk kamatoztatni, s ezzel élhetőbb életteret biztosítani a jövő nemzedékének, néhány elementáris fogyatékosságot kezelni kell. Igaza volt a kritikusnak, de mégis jónak tartom, hogy a tegnap esti igen népes részvétellel megszervezett tanácskozáson két órát ennek a témának szenteltünk. Változnak az idők, talán araszolva, de mégiscsak előrébb jutottunk, ha már Székely László polgármester el tudta mondani, hogy az elmúlt nyolc évben sikerült több mint 25 km községi utat leaszfaltozni, és miután ez megvalósult, jövőt körvonalazó fejlesztési tervekről is lehet beszélni. Merthogy az elmúlt 25 évben másról sem volt szó, mint aszfaltozásról, közművesítésről – vagyis a nélkülözhetetlen alépítményekről. Most már arról beszélünk, hogy az alapokra mit építünk.

Nyilván, mindenkit a jövő érdekel, legtöbbeket a felnövekvő fiatal nemzedék sorsa, lehetőségei érdekelnek. A húsba vágó tovabb…

Kampánynapló V. – 2016. február 24, Gödemesterháza

IMG_0006Az elmúlt huszonöt évben meglehetősen ritkán került alkalom a megyeszékhelytől száz kilométerre fekvő Gödemesterháza magyar közösségét felkeresni. Mindjárt beszélgetésünk elején szóvá is tették, kertelés nélkül felrótták, hogy majdnem soha, és most is csak választások előtt somfordálunk portájukra. Mea culpa, mea maxima culpa… Erre nemigen lehet mást válaszolni, de sosem késő újrakezdeni. Bizony van, ami elkésett – replikáztak a mesterháziak –, például 2004-ben még sikerült önerőből a magyar nyelvű oktatást újraindítani, de ma már a 180 lelket számláló közösségben nincs annyi gyerek, akivel bár egy csoport indítható lenne. Igaz, hittanra két csoportban összesen 12 katolikus növendék rendszeresen eljár, de iskolába Maroshévízre, vagy távolabbi településekre iratkoznak be. És, ahogy ez lenni szokott, aki másképpen nem tudja megoldani, román tagozatra íratja a gyerekét.

Egyből belevágtak a közepébe, sokat nem kerteltek, sorjázták a témákat, és mindegyre feltették a kérdést: hol volt az RMDSZ? Nem panaszkodhatok ellenséges magatartásra, csak amolyan költői visszatérő kérdésként ismétlődött. Valójában pontosan ez vágott mellbe – Gödemesterházán már csak költői kérdés az RMDSZ. Igaz, a 11 tagú önkormányzati testületben 2-en képviselik a Szövetséget. A ’90-es évek elején két egymást követő mandátumban 3 képviselő is volt a tanácsban, sőt egy tovabb…

Magyar házat terveznek a marosludasiak

ludas4Mindenhez fel kell nőni, meg kell érni, magunkhoz kell térni, vagy csak egyszerűen eljön az ideje. Marosludason most jött el az ideje, avagy a marosludasi magyarság vezetői most bátorodtak, erősödtek meg annyira, hogy egy komoly nagy „magyarság projektbe” vágjanak bele. Nagy szerepe van ebben a Tóth Sándor vezette Hajdina néptáncmozgalomnak, akik már messze földön is öregbítik a ludasi magyarság hírnevét és több nemzedék magyar fiatallal kóstoltatták meg a magyar táncok, dalok életre szólóan megérintő ízét. A magyar pedagógus társadalom most jutott el oda, hogy még idejében (!) önálló magyar iskola tervét kezdje el fejleszteni. A Petrőczi Kata Szidónia kulturális egyesület kellő tekintélyt szerzett a helyi társadalomban. A történelmi egyházak meghatározó, megbízható és tekintélyes intézményi és lelki keretet szavatolnak a magyarságnak. És nem utolsó sorban a helyi érdekvédelem, az RMDSZ is magához tért néhány év nyüglődés és belső konfliktus után, határozott közéleti, érdekvédelmi és társadalmi projekttel jelentkeztek.

A helyi RMDSZ polgármesterjelöltje, Kiss István kezdeményezésére magyar kulturális központ tervezéséhez fogtak. Intézményes keretet teremtenek a magyarságnak, egy olyan komplexum létrehozását tervezik, mely helyet ad mind kulturális, mind közösségi rendezvényeknek – klubot, könyvtárat, próbatermeket és előadótermet működtet. Nem kell a tovabb…

Kampánynapló IV. – 2016. február 23, Dicsőszentmárton

dicsoszentmarton3Naponta 3.000 dicsőszentmártoni Marosvásárhelyre, 1.000 Medgyesre ingázik – így foglalta össze frappánsan a helyzetértékelőt a fórum egyik résztvevője. Hogy érthetőbb legyen: Dicsőszentmárton megyei jogú város (municípium!) helyzetét boncolgattuk és valamiféle jövőkép karcolatával próbálkoztunk a helyi RMDSZ bővített választmányi ülésén. Az egykori jelentős üzemvárosban több mint húszezren laknak, mivel a tömegeket foglalkoztató ipari egységek, régiek és újak rendre bezártak, gyakorlatilag alig akad helyben munkahely, a lakosság jelentős része külföldre emigrált, mások naponta 100 kilométereket utaznak munkát vállalni. – Nyilván, egyetlen potenciális befektetőt sem hoz izgalomba az a város, melyet 20 tonnás teherautókkal nem lehet megközelíteni! – hangoztatta egy másik felszólaló. Fodor Józsi, helyi tanácsos sommásan megállapította: Dicsőszentmárton népessége elöregedett és elkedvetlenedett, hiszen a fiatalok vagy külföldre, vagy más településre költöztek, az itthon maradottak pedig kedvüket és reményüket vesztve érdektelenül legyintenek.

Ilyen és ezekhez hasonló nyomasztó gondolatok, észrevételek és felvetések fogalmazódtak meg, melyekre kapásból, nyilván nem lehet megfelelni. És, az egy dolog, hogy messziről jött vendégként csak észosztás lenne részemről bármiféle reflexió, de egy másik dolog, hogy valamiért a helyi politikum tovabb…

Kampánynapló III. – 2016. február 22, Vámosgálfalva és Ádámos

Vámosgálfalva

IMG_0045

Több mint harmincan gyűltek össze a bővített választmányi ülésre

Ritkán fordul elő, hogy előd az utódot dicséri. Végh Jóska, aki nyolc évig igazgatta 2000-2008 között Vámosgálfalvát, elismerte és kertelés nélkül megdicsérte Balogh Elemért az első mandátumában megvalósítottakért. Marosmagyarón is ezt tette Kocsi Albi, aki a szintén első mandátumát befejező Kristóf Józsit méltatta zöngétlen elismeréssel. Igaz, ezekben az esetekben az elődök nem leváltott, mellékvágányra állított, megelégelt vezetők, hanem azok a bölcs „játékosok”, akik felismerték, hogy mikor kell idejében átadni másoknak a helyüket. A politikai mandátum nem nyugdíjas állás. A választói akarat négy évet szavatol, ami megismételhető, de a megbizatás szavatossági idejét nem a nyugdíjtörvény szabja meg, hanem a választók. Ezt mindenkinek tisztáznia kell(ene) önmagával, mielőtt politikai pályára lép. Igaz, néhány mandátum polgármesterkedés vagy más tisztségviselői tevékenykedés után, meglehetősen nehéz a „normális” polgári életbe visszatérni. Na, de ez egy más kérdés – a kevesebbek kérdése.

Többen is méltatták a gálfalvi Magyar házban tartott fórumon, Balog Elemér eredményeiről már korábban én is beszámoltam blogomon, ezért most csak egyetlen észrevételre összpontosítok. Egyik tovabb…

Kampánynapló II. – 2016. február 19, Mezőbodon

Mezőbodon festői szépségű környezetben, de a fő utaktól távol eső völgykatlanban, magyar sziget a román tengerben. Kis község, Urszajateleppel és néhány tanyával együtt alig 1.000 fős a lakossága. Az elmúlt negyed évszázadban nagyon meg kellett küzdeni azért, hogy a szűkös költségvetés kereteit jelentősen meghaladó beruházást igénylő fejlesztési munkálatok megvalósíthatók legyenek. Varó Leventének sikerült. Bodon egyike azoknak a kevés falvaknak, melynek mellékutcái le vannak aszfaltozva, középületei rendbe vannak téve, általában az infrastruktúra – magyarosabban: az alépítmények – állapota megfelel a kor igényeinek. Nem egészen találó kifejezés, de hangulatilag talán segít behatárolni a helyzetet: a mezőségi dombok között rejtőző Mezőbodon mára élhető település lett. – Hogyan tovább? Eddig eljutottak, de a népesség egyre csökken. Mivel lehet a fiatalokat Mezőbodonban tartani? Hogy néz ki Mezőbodon jövőképe? Ezekről beszélgettünk a kampánykörutunk alkalmával szervezett találkozón, ahol meglepetésünkre több tucat bodoni, köztük sok fiatal és nő is részt vett.

12742539_10207395322294008_4391809472049985868_nNyilván, a mezőgazdaság, mint minden mezőségi település esetében, kézenfekvő vállalkozási lehetőség, amihez általában mindenki ért valamilyen szinten. Csakhogy, ma már vállalkozói szellemben kell gazdálkodni ahhoz, hogy a hozzáértés kamatozzon. Merthogy, a literenként 1 lej alatti tovabb…

Kampánynapló I. – 2016. február 18, Gerendkeresztúr és Csekelaka

Gerendkeresztur_6Gerendkeresztúr

Rátoni Csaba református lelkész adott helyet találkozónknak abban a gyülekezeti teremben, ahol fakultatív magyarórákat is tartanak minden pénteken és szombaton a gerendkeresztúri gyerekeknek. A bejárat fölött tábla jelzi, hogy a Communitas Alapítvány támogatója az oktatási programnak, a terem falán az ÁBC tanulást segítő színes szemléltetők. Magyar óvoda és iskola már nincs, a rendszer megszüntette. De Rátoni jó bibliás emberként Noé bárkáját megépítette, büszkén mutatta be azt a bátor házaspárt, akik a pásztor erőfeszítésén felbuzdulva gyereküket Marosludasra ingáztatják magyar iskolába. Szórványban a lemondás nagy kísértés, a kihívást vállaló áldozat pedig felbecsülhetetlen értékű.

Mi a különbség a bekecsalji Székelybere és az Aranyos térségi Gerendkeresztúr között. Sok. De egy valamiben azonos jelentőségű: bár száz kilométer, több földrajzi és kulturális határ választja el egymástól, de mindkét településen többé-kevésbé azonos létszámú magyar közösség lakja. Gerendkeresztúron is akkora magyar közösség él mint például Szövérden, Cserefalván, Nyárádszentimrén, Márkodon, Havadon vagy Gegesen. Népességi és nemzetpolitikai szempontból helytelen lenne megkülönböztetni, a román tengerben meghúzódó magyar szigetet elfelejteni, elkerülni.

Sőt, fokozottabb figyelmet igényel!

A Közpolitikai Elemző Központ anyanyelvi aktatást felmérő tovabb…

És mégis vagyunk százezeren… (XIV.)

Néhány éve fiataloknak szerveztünk konferenciát, többek között sikeres polgármestereket is felkértünk előadást tartani. Miután Simon István, kerelőszentpáli elöljáró kollégánk megtartotta beszédét, egyik résztvevő félrevont és azt mondta: „bevallom nem volt nagy kedvem eljönni erre a rendezvényre, de a szentpáli polgármestert hallgatva, remélem tíz év múlva ismét összefutok vele valahol, s akkor majd megköszönhetem, hogy ma meghallgattam!” Eltelt néhány év már, remélem jó úton halad a srác, és egy napon valóban megköszönheti Istvánnak, hogy meghallgatta „sikertörténetét”.

Marosugra

ugra1Sok múlik az emberen is. Marosugrán hosszú éveken át személyes konfliktusok szabotálták az alig 400 lelket számláló magyar közösség esélyét. Néhány éve megkerült a megfelelő ember, egybehangzóan állítja mindenki, amióta Bocsárdi András átvette az RMDSZ vezetését, minden jóra változott. Mert „másképpen” szólítja meg az embereket, kezeli a viszonyokat, tartja számon a közösséget és fogja meg a munka végét. „Másképpen”…, azaz pontosan úgy ahogy kell, merthogy végső soron a politikai szervezet is egy emberi közösség. Óriási szükség van a közösségi vezetőkre, azokra a szabódezsős kovászemberekre, akik hozzáállásukkal, lelkesedésükkel, nyitottságukkal, empátiakészségükkel, ügyszeretetükkel építik a közösséget. Nem könnyű közösséget építeni, tovabb…

Február 28-án előválasztást tartanak Bonyha községben

 

Sokan gyűltek össze a bővített választmány jelölőgyűlésére

Sokan gyűltek össze a bővített választmány jelölőgyűlésére

Bonyhán hosszú évek után először, nagyon komolyan készülnek a választásokra. Teljesen egyértelmű, hogy a közösség felismerte a körvonalazódó esélyt, bíznak abban, hogy sikerülni fog visszanyerni a vezető tisztséget, és ezért most minden követ megmozgatnak. Bővített választmányi ülés keretében szögezték le a február 28-án megszervezendő mozgóurnás elválasztás játékszabályait – községi választási bizottságot neveztek ki, pontosan körülírva a hatásköröket; Bonyhán két urnával, Gógánban, Kundon, Váralján és Dányánban egy-egy urnával járják keresik fel a magyar közösség minden tagját, az urnákat a két polgármester jelölt egy-egy megbizottja, valamint a helyi RMDSZ által kinevezett biztos kíséri. A gyűlésen jelen voltak a református közösségek lelkészei is, akik segítettek összeállítani a választói névjegyzéket. 

 

Jáger Nimród

Jáger Nimród

Nagyon komolyan veszik a lehetőséget, ennek megfelelően készülnek a megmérettetésre. Jelenleg mindössze 3 tanácsos képviseli az RMDSZ-t a 13 tagú tovabb…

És mégis vagyunk százezren… (XIII.)

Lassan az első konzultációs, „szavazatszámláló” körút végére járok, eddig 57 önkormányzatban sikerült a helyi csapatokkal egyeztetni. Még egy tucatnyi találkozó hátra van, de annyit már biztosan tudok, hogy a százezer lehetséges szavazat megvan – fotós nyelven szólva: negatívban. A pozitív eljárás még hátra van, és ez lesz a neheze. Egy biztos: Szederjestől Gerendkeresztúrig, Gödemesterházától Andrássy-telepig össze kell fogjunk ahhoz, hogy előhívjuk a szavazatokat.

Marosbogát

segesvar1

Kinek mi jut eszébe Marosbogátról? Esetemben legszebb diákéveim hétvégi kiruccanása, flaszteren felnövő tinédzserként az első találkozás a faluval – a falusi diszkóval, lányokkal, dinnyefölddel, éjszakai fürdőzéssel a radnóti hőerőmű vizétől meleg Marosban, és a jó barátsággal. Másnak alighanem Sepsi Laci a sztár futballista, vagy az egykori Szepessy, Patrubány, Dobosi vagy Schmidt birtokok, udvarházak, szebb idők. Marosbogát manapság politikailag jegyzi magát a kisebbségtörténetben, hiszen az alig harmincszázaléknyi magyar közösség komoly eredményként könyvelheti el, hogy az elmúlt huszonöt évben keményen állja a sarat, Barta László zsinórban nyeri a választásokat, és minden jel arra mutat, hogy az idén sem lesz versenyképes kihívója!

Marosbogát egyike volt azoknak a kevés Maros megyei önkormányzatoknak, akiknek sikerült a 3.2.2. tengelyen pályázatot nyerni, tovabb…